Te tudod mit tegyél, ha jön a lázgörcs?! …avagy rémálom a hegy tetején

• Szabó-Topor Tünde
• 2019. július 26. péntek

Gyorsan körbekérdeztem magam körül az összes ismerős családot és a válaszok 99%-a bizony az volt, hogy ŐK SEM…

Szóval, ha nem vagy érintett, akkor nagy eséllyel azt sem tudod, hogy pontosan miről is beszélek

Ami nagy baj, hiszen senki nincs “beoltva” ellene, bármikor megtörténhet Veled, körülötted, melletted is, a statisztika szerint ugyanis a gyerekek kettő – öt százaléka átesik ezen az élete folyamán.

Szerintem ez nem kis szám… főleg, ha benne vagy…

Szülőként írom ezt a cikket most…

Olyan szülőként, aki azt hittem felkészült már bármire, de tévedtem…

Csatolnék ide szakmai cikkeket, de nem fogok…

Mert, ha rákeresel, neked is ki fog dobni egy halomra valót, amikből pontosan meg fogsz tudni mindent, amit hivatalosan tudnod kell. Én nagyon nem szeretném eldönteni, hogy melyik cikk hány százalékban helyes… én csak egy szülő vagyok, egy olyan, aki átélte, aki tudom milyen érzés, amikor úgy tartod a kezedben a gyereked, hogy azt hiszed, épp a haláltusáját vívja…

• tudom milyen érzés őrjöngve szaladgálni 
• tudom milyen, amikor a rettenet lebénít
• amikor annak örülsz, hogy végre lehány
• amikor egyetlen pusziért eladnád az életed

Tudom… és tudom mit kellett volna jobban csinálnom

Mert kell a sok infó! Olvass is el mindent, ami megnyugtat és technikailag felkészít, de azt jegyezd meg a legjobban, hogy Szülőként az első és legeslegfontosabb dolog, amit ebben a helyzetben tehetsz:

Hogy megpróbálsz a józan eszed birtokában maradni!!!

• Hogy hiszel Magadban
• Hogy hiszel Benne

Kellenek a hiteles források. Az adatok. De most csak Ő számít, RÁ figyelj! És akármit látsz is, akárhogy néz is ki abban a pillanatban, csak az jusson eszedbe, hogy: el fog múlni!!!

Ne pánikolj! Csak azzal segíthetsz Neki, ha nyugodt tudsz maradni!

A rángatás, a rázogatás, a szaladgálás nem segít!

EL FOG MÚLNI!!!

Ennek a görcsnek ugyanis az a természete, hogy magától jön és magától el is megy. Amit tehetsz, hogy egy biztonságos helyre fekteted úgy, hogy a légutai szabadok maradjanak (stabil oldalfekvés!) és BÍRD KI!

• lehet, hogy hányni fog
• lehet, hogy bepisil, bekakil
• lehet, hogy nem lélegzik
• lehet, hogy a szemei fennakadnak, vagy épp a semmibe révednek
• lehet, hogy az egész teste kimered, megfeszül, vagy épp rángatózik, remeg és összehúzódik… Szörnyű pillanatok lesznek! 

Legyen a hely stabil, de ne betonkemény. Ne szorítsd le! Ne kényszerítsd más pozícióba!

TILOS: a száját szétfeszíteni

• ne tömködj bele semmit (régen szokás volt a fakanál, hogy nehogy lenyelje a nyelvét, nem kell)
• ne húzgáld a nyelvét
• ne akarj gyógyszert adni, vagy itatni

FONTOS:

• minden mozzanatot figyelj meg (szeme, végtagjai, mozdulatai, szája… mindent)
• próbálj időt mérni, de legalább a történések sorrendjét és az egymáshoz képesti hosszát (azonnal azt kérdezik ugyanis, hogy meddig tartott és a “egy örökkévalóságig” nem túl pontos szerintük…)

Amikor már nem görcsöl és rendesen kap újra levegőt

Ne gondolkozz semmin, ne hívogass senkit (telefonon senki nem fog tudni semmi megnyugtatót mondani úgysem, csak tovább idegesíted magad), ülj autóba és irány a kórház. Nem kell “kétkeréken”, nem kell azonnal. Valószínűleg úgyis el fog aludni a görcs után.

És amikor beérsz végre a kórházba?! Dolgozd fel, hogy

• nekik nem ez a hét leghúzósabb este
• ti csak egy apró szösszenet vagytok, ráadásul nem is életveszélyben
• a te gyereked, csak neked a legfontosabb
• nem dolguk Téged ápolni 
• csak a gyerek a fontos
• csak örülj nagyon, hogy ott lehetsz
• vigyél magaddal: WC papír, törölköző, tusfürdő, mensi cuccok, papucs, kényelmes ruha, könyv, játék, kütyük (ahogy jobban lesz le kell kötnöd), evőeszköz, bögre, magadnak étel (csak a gyerek fog kapni!), kávé (nem fogsz tudni sokáig elmozdulni mellőle, infúziót fog kapni valószínűleg)…
• a gyerekosztály, nem női panzió! 
• a testvére is téged vár és ő is halálra rettent. Ha kint van az ajtó előtt (gyakran rohan ugye együtt a család), menj ki, nyugtasd meg és köszönj el Tőle, mert te bent fogsz maradni, az biztos!

Ne várj el semmit, odabenn! Inkább tegyél meg mindent magatokért!

Nincs ott semmi ami a luxusotokért lenne! Szóval vigyél, vagy hozass be, ami kell és ne hisztizz! Legyél hálás, hogy jobban van és ez a legnagyobb dolgod. Morgás helyett segítsd az ott dolgozók munkáját. Nem poénból tartanak benn. 

És tudod mit? Ha hazaérsz süss gofrit!!!

És beszélgess a férjeddel, a másik gyereke(i)ddel, a család többi tagjával. Borzasztó volt nekik is és nem fogják tudni mit mondjanak, mit kérdezzenek. A roham után csak azt látták, hogy téged a gyerekkel a karodban elnyel a gyerekosztály csengővel nyíló ajtaja és ők kint maradtak tele rémképekkel, bizonytalansággal és félelemmel. 

A rémálmaid sokáig lesznek még veled, de igyekezz nem elveszni bennük

Kicsit sajnálhatod persze magad, de ne felejtsd el: 

• Nem vagy vesztes! 

• Nyertél!

• Szerencsés vagy! 

És a legvégére, hogy: mitől van, miért történt, meg tudod-e előzni? 

Fogalmam sincs. Sokat olvastam, sokat kérdeztem, de nincs igazi válaszom. Tudom, hogy van egyszerű és komplikált fajtája és tudom, hogy van amikor veszélyesebb a többinél és, hogy mást és mást jelent a lefolyása szerint, vagy, hogy milyen korában érte a gyereket… De nyilvánvalóan minden eset más… Én csak azt tudom, amit én átéltem, amin mi átmentünk és amit a saját bőrömön tapasztaltam.

És a legfontosabb: Ezzel az írással NEM a rémisztgetés a célom, sőt!

Sokkal inkább az, hogy ne csináljunk pánikot egy olyan eseményből, ami valószínűleg nem az. Viszont, ha először találkozol ezzel, bizonyhogy pánikolni fogsz! Nagyon!

Nem tudom te hogy vagy ezzel

Én speciel örültem volna, ha tudom előre:

• hogy gyakori dolog
• hogy nem halálos
• hogy mit kell tennem
• hogy mire van időm

…vagy, hogy mitől nem rohan azonnal a doki, amikor sikítva felhívom… Miért nem tudunk mi erről többet??? Szóval a mottóm mától:

Tudj meg többet, aggódj kevesebbet!

Ha tetszett oszd meg bátran és kövess a facebook-on:

NŐI dolgok...